2009. július 9., csütörtök

A tengeri fürdőzés előnyei és hátrányai

Hímestojás minta-tetkó Mezőcsátról, 1986-ból. A Miskolctól délre fekvő városka Kannás Bor- és Tojásfőző Hagyományőrző Egyesületének logója az Egyesület egy tagjának a bal vállán. A tojásmintán nyomon követhető a város és az Egyesület történelme 1891-től, az Egyesület alapításának évétől egészen 1986-ig. A hímes tojást átlósan kettészelő kettő darab egyenes vonalon elhelyezkedő tengeri csiga alakú és mintázatú kunkor, a tojás két sarkában ábrázolt két, az előzőeknél valamivel egyszerűbb kidolgozású csigavonal, valamint a több helyen is jól kivehető cápafogsor-töredékek a városkában az 1900-as évek elején divatosnak számító tengeri fürdőzés előnyeit és hátrányait reprezentálják. A minta keretében megörökítésre került az egyesület alapítója dédunokájának az 1985-ben, első infarktusa után készült EKG-leletén látható 105/perces sinus tachycardia is, ez utóbbi a tojás körvonalán, továbbá az átlókon jól kivehető összesen öt darab stilizált Q-hullám formájában.

tojas

3 megjegyzés:

Vivene írta...

Nem akarok tudatlannak tűnni,de ez nem maori tetoválás? És akkor mi is a baj vele?

K. írta...

Mutter,

Hihetetlen, de az előző hozzászóló a közepébe tenyerelt. Idézek: (A maorik) ... "a vadászat és halászat mellett már akkor is foglalkoztak földmiveléssel, kunyhóikat művészi faragványaokkal díszítették, faluikban társadalmi éltet éltak, s kenderből terítőket, takarókat, köpenyeket stb. szőttek. Számuk (1891) 41993, mig 1857. még több mint 56000 volt; kétségtelen, hogy ez a faj is kiveszőben van, s már most is igen kevés M. éri el a közép életkort."

Lehet-e ez véletlen?
- hogy szőttek
- s hogy a a második nagy népszámlálása dátuma egybeesik az Egyesület aklapításának évével?

Nincsenek véletlenek. :-D

Pusz,
K.

Mutter írta...

Vivene,

Nem tudom, hogy ez maori tetoválás-e. Nekem személy szerint nincs vele különösebb bajom; a bal vállamra mondjuk nem varratnám fel. Meg sehová.

K.,

Természetesen semmiképp nem véletlen, hogy szőtték, és véleményem szerint az sem, hogy pont kenderből. Az 1891-nek viszont esküszöm, hogy nem néztem utána.
Fenti bejegyzésed kapcsán viszont a következő kérdések merülnek fel:
- szőttek-e szőnyeget is?
- társadalmi életet éltek (vagy éltak) - ez mit takar? Vajon mit csináltak pontosan, amikor nem szőttek?
- mi történt még 1891-ben azon kívül, hogy megalakult az Egyesület, és egyenként megszámolták a 41 993 maorit?

Puszi;)

Mutter